Néha álmomban írok. Csak úgy száguldanak a fejemben a gondolat-sorok, mint amikor valaki könyvet olvas. Kép nélkül élem meg őket, zakatolnak, összefüggőek, szépek és megismételhetetlenek. Mikor felébredek, még felsejlik belőlük valami, aztán gyorsan szertefoszlanak, mint a füst a szélben, és annyira, de annyira szeretném, ha valaki végre feltalálná az álom gondolat író gépet, hogy újra átélhessem őket.
