A gyerkőcök szeretik, mi is szeretjük. Elfogadható távolságra van tőlünk, és ami szintén nagyon fontos, nem hagyjuk ott a gatyánkat, azaz barátiak az árak. A második évben induláskor itthon tűzött a nap, rövidgatyó, póló. Mire odaértünk, jó kis zápor kerekedett. Gondoltuk, legalább az ellátmány ne vesszen kárba, elkezdtünk eszegetni az autóban a parkolóban. Mire befejeztük, elállt. Elindultunk a medvék felé, mire odaértünk, megint eleredt. Beálltunk a büfé eresze alá. Elállt. Még jobban megközelítettük a medvéket, és a Nagy, aki akkor még kicsi volt, kb. 5 méter megtétele után eltaknyolt, nem kicsit, bele egy nagy dagonyásba. Persze váltóruha nem volt nálunk, popsitörlővel úgy-ahogy lepucoltuk, aztán mentünk tovább. Mostmár száraz lábbal körbe lehet járni, körbeértek a térkővel, tavaly még nem voltak gólyák, már azok is vannak, és felépült egy szép kilátó is.
A medvék mellett titkos sztárunk Robi, a "paci". Ő nem állandó lakója a Medveotthonnak, dolgozni jár oda. Amikor a Nagy már kicsit nagyobb lett, közölte, hogy ugrálni szeretne (ugrálóvár, hurrá!). Elmondtam neki, hogy néhány percnyi ugrálásért nem vagyok hajlandó fizetni, de lovagolni lovagolhat, ha szeretne. Némi rábeszélés után közeli ismeretséget kötött Robival, azóta nem kérdés, hogy ugrálóvár, vagy Robi. Idén a Kicsi is csatlakozott a robigolók társaságához, minden félelm nélkül. Nem tudom, hogy Robi pontosan milyen ló, de nem póni, és nem is olyan nagydarab. Pont gyerek méret. Általában, ahol nyilvános eseményen (nem lovardában) lovagolni lehet, összekötnek néhány lószágot, köztük pedig áll valaki, aki unott arccal terelgeti őket körbe-körbe. Robira addig nem lehet felülni, amíg be nem mutatkoztunk neki, nem köszöntünk, nem simogattuk meg. Felnőtt kollégája szeretettel terelgeti a gyerekeket, igazgatja őket, feladatokat ad nekik. Emeld fel a kezed, hajolj előre, öleld át a nyakát, támaszkodj meg hátul.
Egy jótanács az odalátogatóknak: a mackókat meg lehet etetni. Jónéhány hosszú nyelű fakanál van kihelyezve, amire mézet lehet csurgatni. Mézet lehet helyben venni, és vinni is. Érdemes már reggel időben odaérni, ugyanis 11 körül már az összes mackónak keresztbe áll a szeme a sok méztől :-) Jobb esetleg hűvösebb napon, mert húst is kapnak, amit nem mindig esznek meg rögtön, és nagy melegben kellemes dögszag keveredik a macikaki szagával. A hely navigátor nélkül is könnyen megközelíthető, a településre beérve egyértelmű táblák jelzik a helyes útirányt.
A nap poénja: a kerítésen körben ismeretterjesztő táblák vannak. Sétál előttünk egy anyuka, 2 kisfiúval. Az egyik 6-7 éves lehet, a másik kicsivel idősebb. Anyuka ránéz az egyik táblára és felteszi a kérdést: "Tényleg, hogy is szaporodnak a medvék?" Mire a nagyobbik habozás nélkül rávágja: "Hát tojással!" :-))
