Gyerekmenü

A mai reggeli menü: vajas bundáskenyér, másképpen bundáskenyér vajjal megkenve. Valahogy a madártej savanyúkáposzta kombináció után ez már nem tudott meglepni.

Kis délutáni falatozás

Mert ugye kell valami ebéd és vacsora között.

A főszereplők: előre nyújtott levelestészta, virsli, mák. Azt mondták, jelöljük Oszkárra.

Idegenek

A minap szólt a rádió a konyhában, és egyszercsak azt hallom, hogy egy nemzetközi felmérés szerint minden ötödik ember hisz abban, hogy a földönkívüliek köztünk élnek, embernek álcázva magukat.

Én, mondhatni, nagyon szeretem a sci-fi műfaját. A kedvenc filmsorozataim két vonalat képviselnek. Rendkívül meglepő módon az egyiken olyan filmek találhatók, mint a Farscape (Csillagközi szökevények), Battlestar Galactica (BSG, Csillagközi romboló), Babylon 5, stb. (A másik vonulatot most inkább hanyagoljuk.) Ennek ellenére még soha nem gondolkodtam el azon, hogy az idegenek köztünk élnek-e. Azt hiszem/hittem, hogy a világűr más részein is van élet, akár értelmes, akár kevésbé. Ám, hogy vajon a szomszédom az-e, akinek látszik, vagy sem, még soha nem fordult meg a fejemben. Aztán meghallva ezt a 'hírt', hirtelen belémcsapott a felismerés. Ez az! Megvan! T. a szomszédban, egy idegen! Ez mindent megmagyarázna!

Eddig az hittem, szimplán csak egy vámpír, de az 'idegenség' lehetősége más megvilágításba helyezi a dolgokat. T. amúgy egy átlagos, hétköznapi 18 évesnek tűnne, ha valaki látná. Ha lehetne látni. De nem lehet. A vámpírok kerülik a nappali fényt, logikusnak tűnt, hogy T. egy vámpír. Ám az idegenek jelenlétének lehetősége... 

Kicsit tovább pörgetve a filmet rájöttem, hogy igaza van annak a minden ötödiknek. Gondoljunk csak bele. Idejöttek, és valahogy be kellett illeszkedniük addig, amíg megismernek minket. Erre az volt a legalkalmasabb, hogy felvegyék a mi külsőnket. Ám mi már annyira tönkretettük környezetünket, hogy a megnövekedett káros sugárzásnak még az ő álcaburkuk sem tud ellenállni, és gyors ütemben pusztul. Na, rémlik már? Michael Jackson? Donatella Versace? Maria Geronazzo? Vannak egy páran.

Mindenesetre most, hogy megoldottam a rejtélyt, nem tudom eldönteni, örüjek-e annak, hogy a szomszédomban egy idegen lakik.

Nyúlmáj és hagyma

Kisvárosunk üzleti hús kínálata elég gyér. A hentespultokban általában csirke, pulyka, sertés és marha kapható. Ritkán némi kacsa/liba, ill. a nagy hiperben egy kis birka - ez utóbbi aranyáron. Néhány napja véletlenül derült ki, hogy nyúlhoz is hozzájuthatok. Élve a lehetőséggel, szombaton el is hoztuk az "első adagot".
Egy része bekerült a hűtőbe, másik része megsült a sütőben, de ott volt a mája. Mihez kezdjünk vele? Egy máj nem sok, ha lefagyasztom, elfelejtem, a macskától sajnáltam:-) Aztán jött a villanás: Apjuknak jó lesz! Gyorsan aprítottam egy kis hagymát, rádobtam némi olajra, a májacskát feldaraboltam, bekentem mustárral, jól megborsoztam, kis lisztben is megforgattam, ráültettem a hagymára és még egy kis majorannával is megszórtam (ezt dobta ki elsőre a google). Apjuk az asztalnál, a Kicsi a jobb oldalán, a Nagy a másikon. A lányok tolták a sültkrumplit - muszáj volt megsütni, mert a reggeli vásárlás után elfelejtettük betenni a hűtőbe -, Apjuk meg mellé a májat is (amit egyébként nem sűrűn csinálunk, mert rajta kívül csak a szürke szőrös eszi, pontosabban enné). Egy gondolat, gyors minta a hagymából a lányoknak, és... És összevesztek rajta. A májszaftos hagymán. Legközelebb spenótot teszek alá, hátha úgy azt is megeszik.

A mai nap mondása (I.)

"A sánta pókoknak nehéz járni."
                                      (Nagy)

Húsvéti motoros felvonulás

Húsvéti motoros felvonuláson voltunk szombaton. Ez volt az első. Nekem is. Mármint motoros felvonulásom. Apjuk és a Nagy már voltak többször, de az Mikulás felvonulás volt.

Gyülekező

Kicsit (nagyon) izgultam, mert az elmúlt 2 évben nem nagyon motoroztam. Összesen 1x, amikor tavaly kipróbáltam öcsém új mociját, és megtettem vele kb. 200 métert, esetleg 300-at. Apjuknak - ő a fő motoros - mostanában olyan gépe volt, amiről még a lábam se ért le, így nem is próbálkoztam.

Szóval, nagyon izgultam, hogyan fogok helytállni, de azt hiszem, jobb voltam, mint vártam:-)) Kb. százan két órán keresztül  húztuk a gázt (mérsékelten), nyomtuk a dudát, bejártunk két várost, és jól éreztük magunkat! Azt hiszem, jövőre is megyek, a decemberin még töprengek egy kicsit, mert hiába a meleg tea, én annál fázósabb vagyok. Remélem, 2 év múlva már a Kicsi is csatlakozik a társasághoz.

A nap kérdése: a mérsékelt sebességnek köszönhetően volt idő/mód nézelődésre. Vajon miért van az, hogy ha valaki, akinek az igazolványában a 'nem' mellett 'nő' szerepel, elmegy kocogni, és sokat áldoz sportruházatra, az sajnál úgy 2000 forintot egy sportmelltartóra? Vagy akármilyen melltartóra?

Húsvéti díszek

A húsvét a karácsonnyal ellentétben soha nem tudott feldobni. Gyerekkoromban utáltam, amikor mosolyogni kellett az összes férfi ismerősnek, közelinek-távolinak egyaránt, akik csak egy újabb ital reményében tértek be, és hiába kértem, mégis annyi bűzös lét öntöttek a fejemre, hogy az csorgott végig a hajamon. Mostanság a másik véglet igaz, a lányaim még nem elég nagyok ahhoz, hogy az osztálytársaik jöjjenek locsolkodni (járnak még egyáltalán???), és bár lassan 15 éve lakunk itt, még soha, egyetlen szomszéd sem jött át húsvétkor tiszteletét tenni.
Éppen ezért nem is nagyon készülünk az ünnepre. Persze van némi apróság a lányoknak, ízletes tojások Apjuknak, a Papának és a "Gyereknek", és egy-két vésztartalék váratlan látogatóknak, de semmi több. Idén még valahogy a barkából sem került a lakásba.
Egy titkos projektnek köszönhetően azért előkerültek a díszek, és hogy ne heverjenek teljesen parlagon, megtornáztattuk őket. Íme, az idei "tojásfánk":

Sajnos, azt a horgolt gúnyát nem én követtem el.