2011. március 2., szerda

Majdnem kávés kuglóf

Szeretem azokat a süteményeket, amikhez nem kell min. 1000 és még néhány hozzávaló, ill. amikkel nem kell órákat pepecselni, max. hűtés szinten. Ennek a kuglófnak a receptjét még évekkel ezelőtt találtam valamelyik - de melyik? - "főzős újságban". (Ez is egy érdekes kérdés, minden hónapban megveszem őket, ritkán találok bennük valamit, ami használható, mindig megfogadom, hogy soha többet egyet sem, aztán mégis.) Szóval évekkel ezelőtt, és azóta el is készült jópárszor. Az eredetijében a tészta harmadába kakaóport kell tenni, így lesz kétszínű, de most csavartam rajta egyet (lehetne persze másfelé csavarni is). Alapvetően nem szeretem a kávés ízt - mint ahogy kávézni sem kávéztam soha -, de most a tészta egészébe kevertem egy jó nagy kanállal a drága csokis kapucsínó poromból. Ettől kissé kávés, de mégsem feltűnően. Az első után két nappal el kellet készíteni rögtön a második ugyanolyan példányt, és mondhatom, mindkettő az utolsó morzsáig elfogyott. A kép nem adja vissza sajnos sem a látványt (hiába na, béna fotós vagyok), még inkább sem az ízt.


Az elkészítés tényleg nagyon egyszerű, mint a muffinkáknál, összekeverem a szárazakat, másik tálban a nedveseket, aztán a kettőt együtt. A legrosszabb része a dolgoknak, ha mondhatom így, a tojásfehérje felverése, ami a végén kerül bele. Összeállítása alig néhány perc, 40 perc alatt sül meg, semmiféle extra vagy drága hozzávalót nem igényel, és nagyon finom.

*Ha valakit érdekel, szívesen bepötyögöm a receptet is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése