Bár az időjárás még nagyon is a nyarat idézi, visszavonhatatlanul itt az ősz. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint kedves kis kosztosaink, akik ma reggel az udvaron vártak. Vagy nem vártak, mindenesetre itt voltak. Hárman, és egy zöldike is.
Mivel múlt télen nagyon rákapott a cirmos a cinkehúsra, félő, hogy idén sem kímélné őket. Azt hiszem, itt az ideje, hogy átnézzük a szilvafára, a madáretető alá felrakott tüskés ágakat, mielőtt baj történne. Magokat már hoztunk bele délelőtt - a fekete napraforgó a kedvencük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése